Nem éppen köztéren történt az eset, de ezt muszáj leírnom, annyira aranyos:

Az itteni új Alexandra megnyitóján történt. Állok a sorban, ami a bolt végéig kígyózik, természetesen piszok lassan halad, unalmamban nekiállok nézelődni.

Egy éppen totyogó, pufi rózsaszín dzsekiben lévő kislány eltipegetett az anyjától, határozott léptekkel odamasírozott az egyik könyvkupachoz, és lekapta a majdnem ugyanakkora Drakulát, csoda, hogy nem ijedt meg a rajta lévő rémpofától, és tekintetével mintha ezt üzente volna szülőanyjának: "Ezt feltétlenül meg kell vennünk, anyu!". Anyuka rámnéz, én visszanézek rá, majd mindketten az asztallapnyi könyvet szorongató könyvmolypalántára, és elkezdtünk nevetni. Végül a büszke anya még mindig nevetve, megjegyezte: Te is jókat olvasol, fiam...

A fiatalos könyvről pár sornyi beszámoló itt.