...ma pedig egy másik bombázó olvasta s Sáraranyat a metrón... Móricz divatba jött, vagy csak idénye van, mint kötelező olvasmány?
Netán Turi Dani sikkes lett?!
Turi Dani ozstán mégis hazakódócott, de a lelke fenekin, meg a fenekelelkin nagy, nagy keserves fenekedésekkel győzte az életyit.
- Hej, muramista, muramista - ódódzott a nyelvije nekije -, bé tökkel vágtál csülökbe.
Megaztánis a felesége eszmélkedett a jobbérzésébe, és attul úgy, de úgy összefancsorgott a lelke levese, hogy szinte bőrzött. Akkor, mint a kanoroszlány, kibicsakta a nyakát, a szeme is megnyikkant bele - aztán akkor úgy ment Turi Dani, szélesen, peckésen, nagytehetemséggel, úgy ment végig araszolva a nagy utcán. De közben tarajashorgas, úri böfögés nyomta, nyefegette a torkát, azt meg legyűrte keserűen: izgatta, vágta, gyömöszölte, gyomrintotta a nagyérzés, nagyfeneérzés, hogy az erei úgy daggantak a nyakacsiggályán, mint téli teplincze a vágáskor. Az a szeginasszon! Az a szeginasszon!
Eccere Bira jön vele szembe, az meg csak ránézett, megnézte a testivel egészbe, és csak úgy sunysuttyából odapistangolt a nagyerős hím szemébe. Csak úgy, a hóna alól nézte, de a cippes derekát végigriszákolta valami fortymeleg.
- Hej, muramiste, te Bira, merre lófrász? - beszélt Dani, de a szemét már elöntötte a hímes vérharag.
- Merre? - rüstölt a ján, nyelveskésen. - Merre, hát mér, aszongya, kee! Amerre fekete jérce jár: a lábán.
S megrisszantotta újfent a derekahajlását.
Dani akkor nem szólt, hanem eccercsak nagybüszke hímdagadás fogta el: - a két szeme elnyálladt, betaknyadzott a hévtül: kicsurgott a pörses, duzzadt férfiszája: - a nyakaere félméterre kilógott, és úgy megszoringatta zekéjét, hogy kicsattant a golyvás hátulja. Azzal csak félkézbe kapta a jánt, egyet roppantott és megcsóválta a feje fölött. Úgy lett meg a ján, aztán visszaesett, mint a rongy, nyaflán, szétnyúlva, kehesen.
A férfi csak nézte, és már torlakodott a torkában a nagyutálat. Valami erős, mélységes lágyság fogta el, héj, muramiste, muramiste - azzal fogta, béköpött, odapökött az erős, széles tenyerébe egy féllitert, azt hozzácsapta a jánhoz, hogy csak úgy liccsent.
Na, mára ennél hülyébb címet nem tudtam kitalálni, de komolyan gondolom: amennyire a szemét olvasásában élen járnak a Hölgyek, úgy a minőségi irodalmat is ők falják leginkább. Ma életem (bárcsak..) legcsinosabb magyartanárnőjénél Jókai Mór: Az arany ember egy régi kiadását fedeztem fel. (Nem ezt, amit kitettem, az övé valami halvány csupasárga borító volt.) És milyen elegánsan olvasta! És lehet, csak leendő magyar tanárnő... mert nem volt olyan 
Végre egy olvasó ember a makói vonalon! Az utóbbi hetekben szinte csak papírokat látok az utasok kezében adórendszerekről, Rákóczi-féle szabadságharcról vagy a húgyvérűségről. Tegnap este a fél nyolcason, amikor már nekem sem volt sok kedvem elővenni a könyvemet, a mellettem ülő tizenéves lány egy könyvtári könyvet kotort ki hátizsákjából: Kinsella A boltkóros naplóját. Felbuzdulva olvasási vehemenciáján, én is elővettem PKD-emet és az együtt-olvasás borzongató élményébe merültünk hazáig.
A metróperonon még cipellőjét igazgtatta a hölgy, egy pillanatra világos harisnyás lábujjával is kényetlen megtámaszkodni a peronon, míg kirázta kavicsot igen dekoratív cipellőcskéjéből (ejtsd ccippellőő - ahogyan azt Őze Lajos kipréselte a száján a zseniális Te rongyos életben...) Nagyon belemerült a könyvbe, ezért nem vette inzultusnak, ahogy meresztgettem a csipáimat felé - mert nehezen vettem ki, mit olvas. Csak a szerzőt tudtam kibetűzni, a címet akkor még egyáltalán nem, és messziről a borító képének közepén csak egy halat láttam... Csak hosszas guglizás során ébredtem rá, az nem hal, hanem víztükör... (
Ha jól emlékszem, legutóbb április 6-ával zártam a bejegyzést, így aztán törvényszerű, hogy 7-én rögtön olvasó emberbe botlottam, méghozzá 30-as férfibe a 3-as metrón, aki Jorge Bucaytól az 
5-én két könyves hölgybe is belebotlottam, először egy 40es éveiben járó falta szemeivel a 
Mindeközben 10-én a munkahelyen egyik 20on éves hölgyvendégünknél Jeff Abbott 
...vagyis az idén 80 éves A máltai sólyom - és egy fiatalember olvasta séta közben ma délután a kiskörúton, épp az antikvárius-sor előtt. Veszélyes üzemmódban élhet - de talán erre buknak a nők is. Vagy ha nem is rá, de fel...
Candace Bushnell - Szex és New York
Tizenéves lány kezében pedig J. R. Ward: Megsebzett szeretők c. könyve sárgállott.
A 
A kötet az újabb kiadások közül egy sötétebb színű darab volt, a címét nem láttuk - de a színe alapján talán épp 
Tegnap délután ötvenes éveit taposó hölgy,a zsúfolt papirbolt egyik sarkában olvasta -Claire Kenneth:Randevú Rómában- egy igencsak viseletes példányát.
139A busz, reggel.
Egy negyvenes éveinek végét taposó nő pedig Kunderától A lét elviselhetetlen könnyűségét bújta. Különben gyanítom, hogy kifejezetten az Európa Diákkönyvtáras könyvekre specializálódott, mert hónapokkal ezelőtt Szabó Magda Régimódi történetét olvasta ebből a sorozatból. Talán hamarosan feltűnik Borges is?
Huszonéves ismerőssel futottam össze a buszon,aki Kaiser Ede A Móri ártatlan c.könyvet szorongatta,és megigérte,hogy kölcsönadja.Szegény egy sort sem olvasott mert szóval tartottam....meglepődve láttam,hogy papirzsebkendőt használ könyvjelzőként(még nem használt!)ezt meglátva igértem a lánynak egy ajándék könyvjelzőt.
Utolsó kommentek