…ezután több mint egy hétig vagy nagyon bamba voltam, vagy csak nem írtam le, amit láttam, de nem szerepel semmi a jegyzetfüzetemben, következő bejegyzés július 2-ai:





…ezután több mint egy hétig vagy nagyon bamba voltam, vagy csak nem írtam le, amit láttam, de nem szerepel semmi a jegyzetfüzetemben, következő bejegyzés július 2-ai:
…12-én, pénteken reggel 50-es éveiben járó nőt bámultam bambán és nagyon fáradtan megint csak a 139A-n, kezében Debbie Macombertől a Magántanárnő, illetve Tétova menyasszony című kötetet tartotta. Ugyanezt a könyvet (tudom, hogy így nem egészen kronológikus) 30-án is olvasta egy 30-as nő a 61-es buszon trópusi körülmények között.
Megint emberemlékezet óta nem tudtam rávenni magam a posztolásra, pedig irtó sok
megfigyelésem volt. Annyira sok, hogy most tényleg szétbontom több bejegyzésre, mert amúgy megzavarodnék, az tuti.
Először is szeretnék minden ügynöknek gratulálni, aki nálam sűrűbben ír ide, sajnos nagyon nehezen sikerül nekem kideríteni az útközben olvasókról, mit is olvasnak.
A mai nap azonban olyan sokk ért, hogy ezt mindenképp meg kell írnom.
Egy ötvenes férfi a kisföldalattin spirálozott A4-es füzetet olvasott, először azt gondoltam, vizsga-jegyzetek (a lifelong learning jegyében), aztán amikor belenéztem, rájöttem, hogy minden valószínűség szerint a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét olvassa. (Egészen pontosan a 4. jegyzőkönyvet, amely a mókásan hosszú A köztársaság fokozatai. Nemzsidó szabadkőművesség. Szabadság és hit. Nemzetközi ipari verseny. A spekuláció szerepe. Az arany kultusza alcímet viseli. Belegondoltam, ahogy valaki mondjuk a munkahelyén letölti a netről ezt az "anyagot", majd kinyomtatás után összespirálozza (gondolom, szintén a munkahelyén, hiszen tegye fel a kezét, akinek otthon saját spirálozója van), esetleg több példányban is, hogy a haveroknak is jusson...Na azért voltak szívderítőbb olvasmányok is, itt van mindjárt egy harmincas pasas a 2-es metrón, aki Rudolf Steinertől várja a megváltást, konkrétan Az emberi test szellemtudományos megközelítésben / A legkorábbi földkorszakok című művétől.
Emellett a nők kifejezetten józannak tűntek, egy negyvenes a metrón Grisham A manipulátorát olvasta, egy harmincas a mozgólépcsőn pedig Pierre La Mure-től a Moulin Rouge-t.
És ideírom még (tudom, hogy félig csalás) a saját olvasmányaimat az elmúlt időszakból, hogy legalább ezen a téren behozzam a lemaradást: Atwood: A szolgálólány meséje, Ulickaja: Szonyecska és legújabban Pynchon: A 49-es tétel kiáltása.
Gyermekorvosi rendelő. Nagyon nem oda illő, bőven idősebbnek tűnő fiú vár, kezében Szilvási Lajos: A néma című könyvével.
Köszönjük szépen - még ha csak pár lelkes stábtag aknamunkája is volt , hogy bejutottunk a Goldenblog kult szekciójába!
Szavazzatok Drukkoljatok nekünk - vagy "ügynökeink" magánblogjainak (Lobónak, Mam'zellnek) - vagy - mert jó cimbi - Laudátornak!
UPDATE
GRAT' A CSAPATNAK!
4. HELY!!!
"Voyeur kultúrbloggerek megfigyelik, mit olvasnak az emberek a közterületeken és rögvest postolnak. Személyleírás, helyszínmegjelölés, a könyv szerzője, címe, linkkel vagy pár szóval utalás a tartalomra, valamint megjegyzések. Szeretem az egyszerű ötletre épülő blogokat, amelyek ugyanakkor sajátos asszociációkat keltenek és érdekes értelmezési tartományokba kalauzolnak. Mert van-e bármilyen első szándékú értelemzése annak, ha harmincas, fiatal nő Wass Albertet olvas a makói vonalon? Ha huszonéves ifjú Móriczot a Móricz Zsigmond körtéren? Vagy egy ötvenes hölgy Nemere Istvánt a távolságin? Angyalföldön egy úr Paul Austert? Jelent-e valamit, ha egy bölcsészlány leszedte Appolinaire-ről a külső borítót? Nem tudom. De olvasásszociológiai és kultúrantlopológiai játékot mégis kínál. S a játékba hozás engem izgat." - írta rólunk Nagy Gergely.
Egy huszonéves fodrászlány kezében a napokban egy újságpapírosba csomagolt Sörgyári capriccio fog feltűnni következő napokban a dél-pesti, ill. belvárosi buszokon.
Hogy honnan tudom? én adtam neki... :)
Tegnap reggel a 6.55-ös makói járaton véletlenül (vagy a sors szeszélyéből) épp amellé a Fable-olvasó hölgy mellé huppantam, akit a múltkor nem sikerült levadásznom. Most viszont a 40-es nő elővette könyvét és kiderült, hogy Fable Mogorva nyár c. könyvét olvassa.
Hazafelé a 17 órás járaton dömping volt, alig hittem a szememnek. A sofőr mögött rögtön egy tizenéves Coelho Alkimistájával:
aztán lecsüccsentem egy olvasóm mellé, aki a kezében Merle-t szorongatott, könyvtári kötésben (Mesterségem a halál). Mellettem a sorban pedig egy huszonéves lány angolul Bridget Jones naplóját olvasta Fieldingtől.
Üditő!
Tegnapelőtt a makói 17 órás buszon öltönyös-nyakkendős tizenéves srác kezében A szegedi nagyárvíz képeskönyvét pillantottam meg. Nyilván évzáróra kapta jó eredményeiért és nyilván nem irodalomból, mert a könyv szemmel láthatóan kevéssé izgatta.
Nem úgy azt a hölgyet (harmincas), aki az Árpád kori legendák és intelmek egy számomra ismeretlen kiadását lapozgatta tegnap a szegedi Bertalan-híd (amit Murci Te nem láthattál) megállójában.
Ma reggel a 6.55-ös makói buszon negyvenes nő kezében Fable-t láttam, de nem tudtam kisilabizálni melyik könyvét.
1 tesóblog! na jó, fiútesó...! :-P
ps.
már 200 kép a fejlécben! Random! Feküdj az F5-re!
Kedvenc eladóhölgy e heti romantikus olvasmánya Danielle Steele: Becsüld önmagad! (Maecenas Kiadó, 2008) c. regénye.
Elkezdődött a nyári szünet, végre elviselhetőbb a zajszint a makói buszokon, többen vesznek elő könyvet, jegyzetet. Egy hatvanas idős néni keresztény olvasmánya a tegnapi 17 órás buszon: Chapman A szeretet másik arca - a harag.
Negyvenes hölgy kezében pedig ma reggel a 6.55-ösön Dean R. Koontz: Összetörve c. regénye.
Jó két hete történt, csak én itt keveset posztolok: Feldmár András: Szabadág, szerelmét bújta egy fiatal nő a metrón. Még engem is éredekelni kezdett, annyira belefeledkezett.
Harmincas nő a metrón
DenBránert nyomta eredetiben:
Deception Point
"Húszas csaj" olvasta az Eragont egy budai vilin - de ennél többet, nehogy felfedjem őt (milyen gondos tartótiszt vagyok!), nem árulhatok el...
...és végül - ma küldte galambpostán, mint a Szellemkutya:
"Azóta láttam egy hajléktalant, ötvenes (bár náluk nehéz megállapítani), egy Danielle Steel-könyvvel :D múlt vasárnap délben a 61-esen a Budagyöngyénél... szerintem ez überelhetetlen:-) "
(A részleteket természetesen megmásítottuk.)
Csak szólok, hogy ha legalább háromezer forintért vásárlunk a Városháza kiadó pavilonjában a Könyvhéten, ajándékba kapjuk az Éhe a szónak c. kiadványt, amely jelen blog látogatóinak érdeklődésére méltán tarthat számot. A kötetbe gyűjtött fotókon ugyanis olvasó budapestiek láthatók.
Olyan napokat élünk, hogy bármely könyvet kiírhatnánk ide, feltéve ha a tettenérés helyszíne a Vörösmarty tér vagy környéke...
Megnyílt a könyv7, mindenki olvas lapozgat. Egyszemélyes kommandónk ma kora este éppen a dedikálásban megfáradt Gerlóczy Marcit látta Be(de)kker Iván bácsival sörözni, s az ifjú titán, aki most zsírszalonnákkal írta tele az éves penzumot, egy sorstárs regényét nyitotta ki éppen, ha jól láttuk, Teslár Ákos Nehéz kutya c. regényét.
Láttuk még, számos már literátus celeb mellett magányosan, könyve nélkül kóborolni Kiss Judit Ágnest is, neki - és magunknak - mielőbbi újabb kötetet kívánuk.
Ha pedig már ezt a címet választottuk, biztosan olvastgatta ezt is valaki - mely az év egyik legjobb válogatáskötete: Fehér Béla: Lecsó
Tegnap két hölgyet (hiába fiúk, nagyon mi vezetünk ezen a téren!) láttam könyvvel a kezében a metró frontján:
egyikük, egy tinédzser éveinek végén járó, Joanne Harris boszorkányüldözős-középkoros-kolostoros remekét, a Szent bolondokat ütötte fel éppen a 2-es vonalon...
...másikuk, aki már inkább a 20-as éveiben járt, a 3-asnak a Deák téri megállójában suhant Dan Brown-nal, helyesebben A Da Vinci-kóddal a kezében.
(Ja, és "jó" szokásomat megtörve azért írtam posztot két egész könyvről, mert azt a javaslatot kaptam, hogy ne gyűjtögessem olyan sokáig a megfigyeléseimet :P)
Először is, boldog szülinapot a kolléganőmnek! (Neki vettem a virágot.) A virágárus hölgynek pedig további "kellemes" időtöltést P. Gál Judit: Ördögök ügyvédei 2. - Gyilkosságból felmentve c. könyvéhez.
Szerintem kihagytam a pékárus hölgy (negyvenes, csinos, kedves, sportos, vagány nő, cigarettán érlelt mély hanggal) csomó olvasmányát, ritkán vásárolok nála, de az ügy érdekében ezentúl gyakrabban veszek túrós batyut. Ma Courths-Mahler: Vergődő szerelem c. regényét olvasta.
Tegnap a hazafelé tartó tömött ötös makói járaton egy épp könyvébe temetkezett harmincas nőnél parkoltam le. Kezében Dan Brown Angyalok és démonok c. könyve volt, amit a borító vörös lángnyelvei és az oldalszámokat keretező piramisos szem segítségével azonosítottam be.
A deszki felszállókat követően beljebb araszoltam és csodák csodája, egy újabb olvasó lány mellé sodródtam, egy tizenéves merült bele Puskin Anyegin c. művébe. Miután kiszombori, ezért meginterjúvoltam, szokatlan érettséggel csak annyit mondott, hogy szimpla byronizmus és jobban kedveli Gogol Pétervári elbeszéléseit. Hogy mik vannak!
Huszonéves nő olvasta Aldous Huxley, A vak Sámson című könyvét a képen látható, védőborító nélküli kiadásban, kedd reggel az 1-es villamoson.
Talán a szép idő csalja ki a könyveseket az utcára, én nem tudom, de két nap alatt annyi olvasót láttam, mint sokszor egy hónap alatt sem.
Kezdem megint a cikisebb résszel: újabban a „törzsolvasóimat” már smafu számomra jegyzetelni. Ez pusztán azért kellemetlen, mert a könyveket ugyan megjegyeztem, de arra persze képtelen vagyok visszaemlékezni, hogy mikor olvasták őket a szorgalmas rokonlelkek.
Szintén írásbeli nyelvvizsga alatt, csemetéjére várakozó negyvenes apuka Ken Follett: Az idők végezetéig c. regényét olvasta. (Nem mezítláb, csak rövidnadrágban.)
Leta cimbivel éppen borozunk a Platánban, Mucha remek remek remek remek képeinek megtekintése után, amikor a szomszéd asztalnál, ahol négy csinos lány beszéli ki éppen a pasikat, az egyik lány, a legteltebb közülök, akinek nem mellesleg vakít a mosolya, a többiektől két könyvet kap ajándéba (ha jól hallottam, elkövetkezendő névnapjára): egy Capote és egy Ulickaja kötetet. A Capote-t csak sejtem, pláne nem tudom megmondani, melyik regény vagy memoár volt, de mindenképp a legújabb összkiadás valamelyike, Ulickajától viszont szinte biztosan a Szonyencska lett az ajándék. A lány mindenestre boldognak tűnt... (Ha nem eléggé, ezennel jelentkezünk boldogságszervízelésre, nagygenerálra, stb... :)
Egyrészt boldog névnapot kvánuk mi is Letával, másrészt - ha idekeveredne a 4 lány valamelyike, beszámolót kérünk a kötetekről...!
Csinos, negyvenes anyuka nyelvvizsgázó kamaszfiára várt. Mivel nem volt tömeg a folyosón, lazán elhelyezkedett arra a pár órára: cipő nélküli lábait kinyújtva a kényelmes, párnázott ülőbútoron, határozottan kecses pózban Vámos Miklós Utazások Erotikában (Ki a franc az a Goethe?) c. regényét olvasta.
Utolsó kommentek