Csinos harmincas nő a túlzsúfolt reggeli metrón, hosszú pufi kabátban olvas: egyik kezében a táskája, a másikban Hornby könyve. Meleg van, nekivetkőzik, táska le a földre, könyv a combok közé, kabát le, be az is a combok közé, szegényen vastag között pulcsi, kibújunk abból is, belegyűri az egyik kabátujjba. Még egy elég vastag pulcsi van rajta, le az is, azt már csak belegyűri a kabátba, táska még a földön, triplán vastag kabát magához ölel, könyv kinyit, újra olvas. Már csak egy sárga, népies szabású blúz maradt... Néha felnéz, olyankor nagyon halványan összemosolygunk, látta, meglestem a könyvet és drukkolok neki fékezésekkor. Amivel tkp. becsaptam, mert nem, hiszen felém dőlt volna...