Végre itt a szorgalmi időszak és a makói vonalon is fel-feltűnik egy-egy olvasó ember. Tegnap a négyesen két huszonéves lányt láttam belemerülni könyveikbe. Egyikük Arthur Golden: Egy gésa emlékiratainak paperback kötetébe temetkezett, ebbe itt:

A másik lány egy masszív, de valljuk be elég ötlettelen könyvtári kötésbe kötött könyvet olvasott, szerencsére megcsörrent a mobilja, így kénytelen volt összecsukni a könyvét és ekkor felvillantak az arany betűk: BABITS. Ebből arra következtettem, hogy valamelyik Babits-monográfia.