Tegnap a hazafelé tartó tömött ötös makói járaton egy épp könyvébe temetkezett harmincas nőnél parkoltam le. Kezében Dan Brown Angyalok és démonok c. könyve volt, amit a borító vörös lángnyelvei és az oldalszámokat keretező piramisos szem segítségével azonosítottam be.
A deszki felszállókat követően beljebb araszoltam és csodák csodája, egy újabb olvasó lány mellé sodródtam, egy tizenéves merült bele Puskin Anyegin c. művébe. Miután kiszombori, ezért meginterjúvoltam, szokatlan érettséggel csak annyit mondott, hogy szimpla byronizmus és jobban kedveli Gogol Pétervári elbeszéléseit. Hogy mik vannak!
Utolsó kommentek