Vasárnap este, amikor Pest néptelensége végképp megszűnik létezni, szerény, alig többezres csoport vándorol a Déli pu.-i metróba. Akinek szerencséje van, éppen beugorhat az éppen indulni készülő metróba, akinek nem, az kénytelen várni további 10 percet a következő szerelvényre. Ilyenkor kerülnek elő újra a vonaton lapozgatott könyvek. Ez az eset történt azzal a 20-as évei elején járó lánnyal is, aki Neil Gaiman Csillagporát kapta elő a várakozás idejére. És akkor hirtelen én is átéltem újra a történetét, és alig akartam saját könyvembe merülni...
Hétfő reggel a Határ úti megállóba egy huszonéves lányzó sietett zacsijában a Stephanie Meyer New Moonjával.
Hétfőn, amikor már igencsak rossz szellemi állapotban leledztem az egymást követő 4. órámon, egyik csoporttársam úgy döntött, h Eric Weinerrel elindul a boldogság keresésének útján, amit igencsak furcsának találtam, mert egy életvidám csajsziról van szó. És most felmerült a kérdés, h miről is szól a könyv? :)
A kedd délutáni nagy előadás ellógása alatt a 2-es villamossal közlekedtünk, ahol egy 30 feletti nő Wass Albert Átoksori kísértetek című könyvét olvasta.
Aztán átváltottunk az 1-es villamosra, ahol szintén egy harminc körüli hölgy huppant le mellém, és vetette bele magát Coelho egyik könyvébe, A Piedra folyó partján ültem és sírtam címűbe.
Szerda reggel, igyekezvén 8 órás órámra, amit nagyon nem szeretek, egy szőke kislány dobta fel a napomat, mert Szabó Magda: Sziget-kék új kiadását olvasta. Mellette, valszeg anyukája utazott, de az ő könyve rejtély maradt.
Még mindig ugyanezen a járaton, az ajtóhoz támaszkodva egy 50-es nő Márai: Régi szerető könyvét szerette volna olvasni, de vmiért nem tudott rákoncentrálni, és a kocsiban utazó emberek sokkal jobban érdekelték, mert folyton körbevizslatott.
Ez egy másik nap volt, de szintén az M3-on, és szintén 20-as csaj volt, és úgy meglepődtem, h mi ez a King könyv, mert még sosem találkoztam vele...
Csütörtökön rohanva a vasútállomásra, h elérjem a vonatot, úgy jártam, h a Keleti helyett a Délibe mentem... Szerencsére a Déliből induló Szombathelyi járat előbb ért oda Fehérvárra, mint a Keletiből induló, így át tudtam szállni, és nem jártam körbe feleslegesen az országot. Ennek a szerencsétlen véletlennek köszönhetően a Déliben a mozgólépcsőn egy húsz felé járó lány P.C. Cast Megjelölve című szerzeményét lapozgatta. Már a vonaton, a kupéban egy 50/60-as hölgy a Zrínyiekről olvasott egy könyvet, mellette egy 40-es nő pedig egy Júlia különszámot bújt.
Átszállva a Maestralra Fehérváron, egy 70 feletti bácsi olvasta Szűrös Iván Légió mindhalálig(?) könyvét. Ezek után épségben hazaértem. :D
Utolsó kommentek