Az ember elutazik nyaralni, hogy végre kikapcsolódjon, és lám, vannak olyan funkciók, amiket akarva sem tud csak úgy takarékra állítani. Értsd ezalatt, hogy még olaszországi vakációnk alatt is megszállottan figyeltem az olvasó társadalmat. Ez most azért is volt különlegesen kellemes élmény, mert mint a buta turistáknak általában, nekem is folyton a kezemben volt a fényképezőgép, és ha könyvet láttam, egyből kattintani is tudtam (és hála a digitális világnak, a képekről utólag egész jól le lehetett nyomozni, hogy ki mit bújt).

Első megfigyelésem a Capitolium tetején termett, a sort nyitó képen látható 20-as leány olvasta Stephenie Meyer Breaking dawn című művét, de mivel a helyszín igazi turista-olvasztótégely, a nyelvről sajnos nem tudok nyilatkozni.

Később, a szállásunk melletti buszmegállóban, közel 45 fokos hőségben (és a tűző napon!!!) ragadott könyvet egy hasonló korú hölgyemény, és elmerült a német nyelvű vallási témában. A remekbe szabott fotóm miatt ezesetben utólag sem sikerült kinyomozni, hogy pontosan mit is olvasott, de minden esetre nagyon lelkes volt.

Pár nappal később, amikor már némileg kedvezőbb időjárási körülmények között Capri partjain sütettük a hasunkat, arra lettem figyelmes, hogy a napsugárzást kevésbé jól viselő, az árnyékba húzódó strandolók közül is sokan ragadnak könyvet. Konkrét termés csak egy nagyon oxfordi kiejtéssel beszélő brit bácsi esetében született, ő Val McDermid A darker domain című pszichothrillerét lapozgatta kíváncsian.

Amikor már visszafelé utaztunk a repülőtérre, a Nápoly-Róma vasútvonalon láttam még könyves embert, egy németül beszélő (tényleg német, esetleg osztrák, vagy svájci illetőségű?) fiatal pár férfi tagja tanulmányozott nagy odaadással egy nagyon pink borítójú terheskönyvet. Bár párja hasa még nem domborodott, roppant aranyos jelenség volt!

Végül Fiumicinon láttam még 20-as lányt egy távolkeleti képregénnyel a kezében, amit európai szemmel nézve szigorúan visszafelé olvasgatott.

Hjaj, úgy visszamennék még figyelgetni egy időre a külföldi olvasókat! :)