Végre nem kell arról panaszkodnom, hogy mennyire kevesen olvasnak, az elmúlt három napban egész szép számban látam könyvvel rohangáló embereket.

Harry Potter legutolsó, zanzás kalandjait kapásból ketten is olvasták, először hétfőn délután egy huszas éveiben járó lány a 14-es villamoson, majd ma délután egy huszonéves srác egy belvárosi kávézóban.

Tegnap délután valamivel öt után a hármas metrón egy tizenéves lány küzdött Balzac Goriot apójával, és - hát mit mondhatnék? - nem láttam túl nagy lelkesedést az arcán.

A hármas metró vonalán öt lányzót, plusz egy fiút is levadásztam ma könyvvel a kezében, úgy kb. kettő és öt óra között. Kőbánya-Kispestnél két huszonéves hölgy olvasott, egyikük Martina Cole-tól a Hatalmat...

...másikójuk pedig Barbara Woodtól a Bölcsődalt. Ezekhez már találtam könyvblogos ajánlót :)

Valahol a Ferenc körút magasságában szintén huszonéves lány Daniel Keyes Szép álmokat, Billy! című regényét szorongatta. Szerintem olvasott ő volna, ha a vele utazó ismerőse hagyja.

A metróvonal egyetlen fiúversenyzője egy paródiát olvasott, nevezetesen a Heri Kókler sorozat egyik darabját a frappáns nevű szerzőtől, K. B. Rottringtól.

A nap igazi hőse egy tizenéves lány volt, aki Ábrahám Gábor Nevezetes egyenlőtlenségek című könyvét bújta rettentő elhivatottan. A cím iszonyú rémségeket sejtetett, de ő abszolút tántoríthatatlanul olvasott. Sajnos egyébként az a tapasztalatom, hogy szeptember óta mind többen olvasnak iskolai jegyzeteket "rendes" könyv helyett :(

Végül, de nem utolsó sorban belefutottam egy fantasy-kedvelő lányba, aki a tizenévesek táborát erősítette, és a Forgotten Realms sorozat Vízmélyvára című kötetét olvasta.