Rég jelentkeztem, egyrészt mert alig olvas valaki vagy ha igen, alig tudom lelesni, hogy mit, másrészt ha sikerül is, van, hogy elfelejtem és már nem tudom jelenteni. :)

Viszont! Sose láttam még elektronikus könyvet, ezt is a 2-es metrón kellett megérnem, egy fiatal lány kezében, bőrmappába bújtatva, nyilván a kijelzőt védendő. Mindjárt felmerül a nagy kérdés: ha elterjed majd az amúgy nagyon hasznos e-könyv, honnan fogjuk tudni, ki mit olvas a BKV-n? Hiszen ennek nincs borítója! Felháborító!

Aztán másik nagy élményem: anyuka 8 éves forma kisfiúnak olvasott fel a Combinón Karl May A bosszú című könyvéből, Winnetou kalandjait kicsit megvágta ("itt most hosszasan leírja, hogy várakoztak, ezt a részt átugrom"). Azt hiszem, felolvasásról még nem jött jelentés, ennek a nagy előnye, hogy borítófürkészés nélkül is jobban lehet találgatni, mi lehet az adott könyv. (Mondjuk én erre a Maykárolyra nem jöttem volna rá magamtól.)

És még egy komoly irodalom: negyvenes nő Esterházy Semmi művészetét olvasta a metrón.